Az anyai szerep pótlása és az egyensúlyteremtés
Becsapósnak tűnhet a lecke címe, miután oly sokszor kitértünk arra az Orpheus korábbi fejzeteiben, hogy az anya nem pótolható, de egy anya családban betölött szerepe igen. Egy nő áltak aki mindkettőt9ket szeret és elfogad, és valóban vállalja azt a feladatot amit egy veszteéget átélt családba való belépés és szerepvállalás jelent. Az Orpheus plusz program segíti őt ebben, de most rólad, róla és a gyermekedről van szó, ha neki van korábbi kacsolatból gyermeke, természetesen őróla is.
A lecke címe egy másik okból is becsapós: nemszól a (nő)társ szerepről csak az anyaszerepről. Ez így hiba, ugye te is látod már. Ne a gyermekednek válassz új anyát, amikor erre már érzelmileg képesnek érzed magad (vagy korábban). Sok interjú készült világszerte gyázsoló apákkal akik azt mondják: “az a feladatok hogy a lehető legjobb pótanyát találjam a gyermekemnek…” ez a kijelentés nagyon nagyvonalú és szívből jövő, de sajnos ezzel együtt teljesen helytelen. Nem lehet hogy gyermeknek olyan anyaszerepbe érkező gondviselője, aki számodra nem társ, nem vonzó nőként, nem partner a hétköznapokban, nem osztható meg vele az érzelmi életed – pusztán valaki akiről azt gondolod jó abban hogy pórolja az egykori társadat. Ha így gondolkodsz lemondsz magadról. Látszólag csak a boldogságról ondasz le, de valüjűban többről van szó:lemondasz arról hogy megoszd az életetedet vaalkivel és mivel a szerepet betöltötték a te magányod mélyülhet. Leondasz arról hogy együtt fejlődk és változz valakivel, hogy egy nő társként a te terheidet is segítse vinni anmikor erre van szükség. De ne csak rólad legyen szó. Képzeld csak el hogy találkozol egy nővel aki nem vonz, viszont nagyszerű anya és hajlandó is vállalni ezt a feladatot. De azt ő nem tudja, hogy te nem azt érzed amit ő, te pusztán segítséget keresel a gyermeked neveléséhez. Ilyet senkivel sem tehetsz. A jó döntés, megkeresni az új társadat, akivel őszintén beszélsz arról hogy mi, és hogyan történt veletek. Akivel öszotén beszélsz arról, hogy hol tart az életed és milyen céljaid vannak vele közösen. És igen, az anya szerep őgy étr vissza a képletbe, hogy idővel ennek a nőnek vállalnia kell a kiskorú gyermeked melletti anyai szerepet, ahogyan egyes pszichológusok mondják: képviselnie kell a női minőséget a családban, minden tekintetben és módon.
Az egyensúlyteremtés időszaka már mindenképpen alokalmas arra, hogy előtérbe kerüljön a társkeresés, és tény hogy ez a fajta társkeresés már nagyon sok olyan körülménnyel “terhelt”, amivel az előző(ek) az életed kofrábbi szakaszában nem voltak. Gyermeked van, egyedülálló és egyedül kereső apa vagy. Veszteslget éltél át, ami óriási érzelmi próbatétel és sok mérlegelésre és számvetésre kényszerített. Ebben a helyzetben a párkeresés abszolút lehetséges, de sokkal több türelemmel és figyelemmel kell véghezvinned, mint korábban, vagy mint másoknak akik válás után teszik ugyanezt. Azt hogy neked vesztesépged van (ahogyan z előző lecke fejezeteiben is olvashattad) nem ment fel semmilyen érzelmi erőfesztés alól, amit egy neked tetsző nő megérdemel. Az hogy neked veszteséged van nem eszköz vagy kifogás semmire, ami egy kezdődő párkapcsolatzban nehézsg vagy akadály. A veszteésged, az egyedülálló apaságod egy realitás és nem egy hivatkozási pont.
Az anyai szerep pótlása
Az anyai szerep pótlása a te erpfeszítéseiden múlik, de a gyermeked érdekéért van elsősorban, hiszen aki neked társ az neki anyaszerepben lévő nő. Nagy kérdés hogy honnan tudod hogy a nő akivel tge boldognak érzed magad az a gyermekd számára olyan anyai minták, gesztusok hordozója, ami jól támogatja a fejlődését. Erre a felvetésre az első válasz indenképpen az hogy az elején sehonnan sem tudod ezt. Idő kell ahhoz hogy ze magad megismerd a másik embert. Hajlamosak vagyunk (szorult és kiszolgáltatottnak hitt helyzetünkben) nagyon szigorúnak lenni a másik emberrel. Erre nincsen semmi szükség, te nem egy vallatótiszt vagy hanem egy udvarló. Ki fog derülni minden időben, ami fontos lehet. A közös életről a döntést nem csak te hozod meg, hanem ő is. Ez közös. A gyermekedet nem rábízod ostantól, handem lépésről lépésre megos6tod vele a gyermekedel közös életed szokásait és ő beletanul a részleteibe.
Eléggéismerd meg őt addig amíg először találkozik a gyermekeddel. Nincsen semmi aminek ezt siettetnie kellene. Mesélj előtte neki a gyermekedről és a gyermekednek és a nőről, akit megszedrettél. Keresd az egyensúlyt hátontok kapcsolatában, mert nem jön létre egyensúly természetesen még azok köztt sem akik között vérségi kötelék van.
Van egy gondolatmenet amit az évek sorűn sok férfitől halottam, amikor a gyermeke és az új társa véleménye és szándékai között őrlődött: “…a gyerekemmel mi vagyunk egy család, az anyja halála után az lett a feladatom hogy biztonsgban tartsam őt és mindg az ő érdeit nézzem, mindnki másval szemben…” ez nagyon jólhangzik, ha a mindenki más egy igazságtalan iskolaigazgató, vagy erőszakos fociedző, egy gonosz szomszéd, vagy egy farkaskutya, de nem igaz ez a hozzáálás akkor ha a másik fél egy nő, akit beengedtetek az életetekbe és aki a jelleme és az érzelmi képességei szerint próbálkozik nap mint nap azzal, hogy jó társ és szülő legyen.
Az idő megszépít sok sok emléket és előtébe helyez olyan élethlyzeteket amiket igazábl meg sem éltünk, például azt, hogy milyen lenne most a gyermekdd édesanyjával élni, most hogy a gyermeked nagyobb, hogy változik a jelleme. Talán az anyjával is sok vitd lenne a neveléséről, talán ti sem gondolnétok ugyanazt mindenről, talán a gyerekeket titeket is egymás ellen fordítana egykét jól irányzott manipulációval ami lássuk be a gyerekeknek egész korai életszakasztól igen jól megy. Ha mindez így van akkor egy olyan nővel aki szeretsz, de nem a gyermeked anyja, miért nem járod végig ezt az utat? Miért zárnád azzal a vitákat hogy a gyerekedet véded a nőtől, aki őt gyermekének fogadta? Ez igazgságtalan azzal szemben aki az anyaszeredpben akar helytállni, túl könnyű megoldási helyzet a gyerekednek, a nevelési értéke nagyon alacsony, mi több helytelen pélát mutathat.
Természetesen más a helyzet ha tényleg ártó a szándék, erre is vannak páldák és ezt is szem előtt kell tatanod, de ezt az a korábbi mondat akadályozahtaj meg, hogy nagy megkönnyebbülésedben, hogy újra nő van a családodban, nem fordulsz ki érzelmiuleg a csládból, hanem minden napnak éppúgy a része vagy mint eddig. ilyen esetben nem mulasztod el a társad és a gyermeked közötti kapcsolat igazi természetének egyetlen momentumát sem. ez a dolgod.
