Meg kell osztani a figyelmet vagy sem?
Igen, meg kell osztanod a figyelmedet, méghozzá egyenlő mértékbn minden gyermeked között. Nem létezik az az élethelyzet hogy egy gyerek kevés, egy másik pedig sok figyelmet igényeljen – ez csak a látszat. Tovább nehezíti a dolgodat hogy minden gyermeked vágyik a figyelmedre de más módon kéri azt és neked tudni kell melyikőjük száára milyen fajta figyelem értékes, melyiket azoosítják a szereteteddel és a törődéseddel. Ez az egész tanulható és hamarosan tudni fogod hogyan fogj hozzá, és hogyan működtesd ezt.
Ha testvéreket nevelsz, akkor az egy gyermekes szülőkhöz képest más megoldásokra van szükséged a zenehallgatási rendszerrel összefüggésben is. A testvérek veszteség élményével kapcsolatban külön kutatásokat végzett az alapítványunk az elmúlt években. A gyerekek növekedésének és a gyászidő elmúlásának eseményeit is figyeltünk több testvérpárnál. A kutatásunk során az egynemű és különnemű testvérekre is külön figyeltünk, valamit az ikrekre és azokra a gyerekekre, akik között 5 évnél nagyobb a korkülönbség vagy kettőnél több testvér van egy családban. Amíg nem érik el a gyerek az ifjúkor elejét (21 éves kort) fontos, hogy egy olyan mentálhigiénés támogató folyamat, amely a zenét választja alapjának, minden szempontot igyekezzen számba venni a testvérek gyászával kapcsolatban is, hiszen az ő hétköznapjaik a kötelékeik fontosságán túl is eltérnek az egykékétől.
Így sikerült olyan zenehallgatási programot kialakítanunk minden gyereknek, ami tükrözni tudja a gyermekek személyiségének, a gyásszal való megküzdésének különbségét, a sokféle változó körülmény között.
Az a feladatunk, hogy egy súlyos családi veszteséget követően, a zene segítségével az érzelmi rugalmasság képességét átörökítsük a gyermekkort követő életszakaszok mindegyikére. A gyerekek veszteségélménye kapcsán az, ami a testvérekkel történik, nem azonos azzal, ami az egykék gyászát jellemzi. Nem pusztán a testvérekként a gyászban rekedő gyerekekre figyeltünk, hanem egy kötődésre is közöttük, amiben a gyász megélésének példátlan szerep jut.
A testvérpárok esetében (legalább) kétszer kell megérteni a hiánytapasztalat érzelmi részleteit és a kétféle élmény rengeteg különbségre épül. A kétféleség a gyerekek jellemében is jelen van, így a gyásszal szemben vállalt harcuk is eltér. Mivel elsődleges mintái lehetnek egymásnak, tisztán kell látni azt, milyen a személyes érzelemnyilvánításuk a történtekkel kapcsolatban és mi az, ami csak a másik testvér hatására történik. Ha nem ikrekről van szó, az idősebb testvérnek több élménye van az elveszített szülővel, ami miatt az ő vesztesége a gyász későbbi szakaszában más érzelmi formát ölt.
Sokan gondolják azt, és több könyv is kiindul abból az állításból, hogy a testvéreknek lenni a gyászban könnyebb, mert ők ott vannak egymásnak. Sokszor próbáltunk visszatérni ehhez a gondolathoz a zenei rendszer tervezése során, amikor a mentálhigiénés szakemberekkel a gyászút testvérekre jellemző fordulópontjait kutattuk. Mindannyiszor arra jutottunk, hogy nagyon nehéz a fenti állításra valódi bizonyosságot találni. A testvérpárok ugyanis egymásért is aggódnak ilyenkor, ami időről időre megújítja az érzelmi kimerültségüket. Ha a gyerekek környezetében lévő felnőttek nem tudatosak erre, az egyik testvér rövid idő alatt szerepet válthat a családi rendszeren belül és azon a napon ő elveszíti a spontán gyermekkor megélésének lehetőségét. Úgy kezd gondoskodni a testvéréről, ahogyan egy felnőtt tenné, minden vélt és valós terhet levesz a túlélő szülő válláról is és ügyel rá, hogy ne adjon hozzá újakat. Felnő, felnőttként él és felnőttként vállal felelősséget – akármilyen kicsi még. A saját érzéseivel kapcsolatos empátiája kisebb, mint amit a családtagjai számára nyújt. Sok szempont ad okot arra, hogy nem könnyebb a testvérpárok dolga – ahol mégis könnyű, ott viszont módszeres együttműködést kell tanulniuk, ami új feladatot ró a bontakozó személyiségükre.
Amikor zenei válogatást tervezünk a gyerekeknek, a bensőséges közös pillanatokat keressük. A mindennapi életüket apró részletekre bontjuk, hogy tudjuk, mi mindenre kereshetnek válaszokat – amiket a zene meg tud adni. A mi zenei lejátszási listáinknak az a feladata, hogy az érzelmi fejlődés útján tartsa a gyerekeket, amiben sem visszalépés, sem megrekedés nem lehetséges tartósan. A zeneművek “beszélgetnek” a testvéreknek tervezett gyűjteményekben, egy érzésvilág két pontjára tervezett hasonló kompozíciók, néha eltérő hangszereléssel.
A testvéreket rendkívüli figyelem illeti meg ebben az élethelyzetben, amihez a családoknak minden tudást megad a zenei, mentálhigiénés és életvezetési-nevelési rendszerünk.
A testvérek különböznek és nem születnek ugyanabba a családba
Belegondoltál má abba, hogy relvben minden egyerekednek egyformának kelene lenie, hiszen azonos apától és anyától származnak. De talán azt tanulta meg először a testvérek nevelése kapcsán, hogy ez mennyire de mennyire nincsen így. Ennek kapcsán szktu melyteni azt a tényt, hogy a testvérek nem ugyanabba a csládba születnek. Gondolj csak bele, az elsőszülőtted egy anya és egy apa mellé született, tapasztalatlan, túlságosan óvó és igyekvő ifjú emberek figyeltek rá, akik számára egy gyermekról gondoskodni csupa újdonságot jelentett. A második gyermeked egy anya egy apa és egy idősebb testvér alkotta családba születik, tehát nnem ugyanabba, amibe a testvére. Ti szülőpárként már rutinokkal éltek, gyakorlottak és idősebbek vagytok, akik a második gyermekük kapcsán új szülői képességeket tanulnak.
A testvérek gyásza rendkívüli figyelmet igényel
A későbbi fejezetekben a legnagyob hibák és veszélyek elkerülését részletesen említjük és felhívjuk a figyelmedet a tévutakra, amikre apaként nem szabad rálépned. Itt most csak annak tudatosítása fontos, hogy az élethelyzetben a testvéreket nevelő apáknak plusz információkat kell megismerniük, hogy jól csinálhassák végig ezt az életszakaszt a gyerekeikkel. Szülőként a gyerekek közötti figyelem elosztása óriási feladat, de van rá rutin – mint mindig, mindenre.
Az egyke gyermek gyásza:
Amikor egy gyermeket nevelsz tovább a trsad elvesztése után, akkor látszólag könnyebb a dolog mint testvérek esetén lenne, mert nem kell megosztanod a figyelmedet. Van viszont valami, amiben nehezebb a dolgod és ezen változtatni sem lehet. A gyermeked nem tudja magosztani a bánatát senkivel, aki pontosan ugyan azt az anyát veszítette el mint ő. Nem születik már vér szerinti testvére és várnia kell arra az életszakaszra, amikor először találkozik olyannal, aki hasonló veszteséget élt át a gyermekkora idején. Ha egy gyermeked van vannak fontos feladatait annak kapcsán, hogy ne érezze magát magányosabbnak annál, mint ami az élethelyzetben egyébként várható. A kutatásaink során, egyszer egy 5 éves kislánytól hangzottv el a következő mondat:
“…Nem ismerek senkit, akinek nincsen anyukája…”
Ez a kijelentés a magány szinonímája és azé a pillanaté, amikor egy kisgyermek ismeretei a világról és más emberek hsonló élményeiről még nagyon korlátozottak. Ebből adódik az, hogy úgy gondolja sosem élt át még senki őrajta kívül ilyesmit és senki másnak nem kellett nélkülöznie egy ilyen fontos embert. A következő modulokban sok választ találsz majd ahhoz, hogy időről időre meg tudd nyugtatni egyke gyermekedet, ha ezt vagy ehhez hasonló dolgot mondd ki.