A zenehallgatási élmények közös, és önálló feldogozása

A zenehallgatási élmények közös, és önálló feldogozása

Beszélgetős-naplók óvodásokat nevelő családoknak, zenei kísérettel

Én úgy emlékszem és ma is úgy gondolom, hogy sok minden van, amit a gyerekek meg akarnak kérdezni a környezetükben lévő felnőttektől, de végül nem teszik meg. A bennrekedt kérdések közt vannak mérhetetlenül fontosak is, olyanok, amikre a jól megadott válasz azonnali változást hozna a biztonságérzetükben. A kérdések az életkorukhoz illő fontos dolgokról szólnak és a megerősítés vágya miatt fogalmazódnak meg. Erre válaszul hozzuk létre 2020 nyarán a szülőknek szóló programjaink keretein belül, a beszélgetős-napló sorozatunkat, korai szülői veszteségben érintett 3–6 éves korú gyermekeket nevelő szülők és nagyszülők részére.

Egy új formátum a törődéssel és figyelemmel teli hétköznapokra

A 30 témát felölelő beszélgetős-napló sorozatot azért terveztük, hogy segítsünk az óvodás korú gyerekeket nevelő családok számára, a gyerekekkel való tartalmas beszélgetések kezdeményezését. A zenéhez kapcsolt érzés és az érzés keletkezése során lefolytatott beszélgetés egészen másként kerül a gyerekek élményei közé, felidézésük során a biztonságérzet erősödik.

A beszélgetős-naplóban lévő kérdések arra vonatkoznak, ahogyan a gyerek aktuálisan érzi magát, így lehetővé tesznek két dolgot:

1.A család következetesebben nyomon tudja követni azt, ha a gyerek szorong, ha fél, ha aggódik, ha fel van dobva, ha vár valamit, ha kétségbe van esve de mindezeket a viselkedése nem tükrözi egyértelműen.

2. Rávilágít a kérdésekre, amiket a gyerek nem tesz fel, pedig már aktuális lenne feltennie. Az adott gyermekkori fejlődés-lélektani fordulópont és a korai veszteség-traumában való érintettség miatt, megszületnek a gyerekekben kérdések. Ezeket csalogatja elő a beszélgetős-napló azért, hogy a szülő vagy a nagyszülők elmondhassák a választ, aminek a tartalmát ha kell, előre meg is fogalmazhatják magukban.

Tartalom

A beszélgetős-napló tartalmaz egy világosan érthető kérdést, amit a szülő feltehet a gyereknek. A kérdés megfogalmazása elvben lehetetlenné teszi az igen/nem választ. Tartalmazza a várható válaszok esetén az újabb visszakérdezések lehetőségét, a részletek kibontakozása érdekében, valamint van elegendő hely egy rajznak, amit a gyerekek ha akarnak, elkészíthetnek a zenehallgatás közben/után a kérdés kapcsán. A naplóban feltüntetjük, hogy melyik zeneszámok hallgatása során érdemes az adott kérdésben beszélgetést kezdeményezni a gyerekekkel és néhány esetben a beszélgetés körülményeinek leírását is megadjuk.

A korai veszteségben érintett gyerekekben ugyanazok a kérdések újabb és újabb helyzetekben kerülnek elő. Ezeket azért jó felkészülten várni, és módszeresen előhívni, mert a rájuk adott válaszok segítik a gyászfeldolgozást és ezért lerövidítik az idejét, nem engedik elszigetelődni a gyerekeket, kezdeményezik az egyesúly visszaszerzését, mélyítik a kapcsolatot az itt maradt szülővel. A kérdések eleje mindig arról szól, hogy mi a véleménye a gyereknek egy dologról. A bővített kérdések a szülők véleményét tükrözik, de a témában a gyerekeknek mindig többet kell beszélnie.

Formátum

A beszélgetős füzetnek van digitális és fizikai formátuma is (a digitális változat nyomtatható). Elindítható a digitális dokumentumból közvetlenül a zeneszám és szerepel mellette a kérdés-sorozat is. Egy beszélgetős-napló 2 hónapig jó, 10 kérdést és 20 zeneszámot tartalmaz. A kérdésekhez rendelt zenék külön is hallgathatóak és készítünk belőlük lejátszási listát is. A helyzet az instrumentális zenék választását indokolja. Egyetlen napon egy kérdést elegendő felvetni. Reméljük a formátum jövőre be tud költözni az applikációnkba és akkor integráltan lesz minden olyan eszköz egy helyen, ami az atmoszféra-teremtést segíti a beszélgetéshez.

Amit megtanultunk a zenéről, azt élményként adjuk át

A munkánk lényegét tekintve az, hogy egy élethelyzetben (kora gyermekkori szülői veszteség) megkeressük az összes olyan momentumot, amit a zene ki tud szolgálni érzelmileg. Keressük a konkrét cselekvési helyzetet a gyerekek életében, amit a zene meghatározhat, kísérhet, megszakíthat, kiegészíthet, megváltoztathat vagy felemelhet. Nem könnyű jó alkalmakat találni és olyan helyzetté formálni őket, amiben a zenének kitüntetett lehet a szerepe amellett, hogy a gyerek válaszai vannak a középpontban. A zenét a beszélgetős-naplóban háttérként használjuk, a beszélgetés érzelmi környezetének megteremtéséhez. Bármit is kezdünk a zenével, azt gondoljuk végig, hogy a veszteségben érintett gyerekek életét hogyan tudják a hangok természetes körülmények között átjárni. A zenehallgatás ebben a formátumban most a felismerés öröméről szól és a bátorságról, amit a nehéz kérdésekre adott válaszok hallgatása jelent a gyerekeknek.

A kérdések amiket a gyerekek tesznek fel és a rájuk adható pontos, érthető és teljes válaszok, emlékezetesek és fontosak, minden érintett család életében. Többnyire (sok száz közül válogatva) így hangoznak:

Szeretsz engem? Honnan tudod? Meddig szeretsz még? Ha én nem szeretnélek mit szólnál? Észrevennéd?

Te is elmész? Hiányoznék ha elmennék?

Mi lesz ha nagy leszek és eltűnök? Hova tűnök?

Aki elmegy hova megy? Mikor jön vissza? Ha nem jön, miért nem jön?

Ha te nem mész el meddig maradsz? Ki megy el legközelebb? Aki marad miattam marad?

Senkit sem ismerek akinek nincsen anyukája/apukája — te ismersz?

Élethelyzet

A szakmai munka része az is, hogy végiggondoljuk a szülők gyerekekkel eltöltött napjainak reális menetét és ebbe illesztjük bele azokat a többé-kevésbé kontrollált nevelési szituációkat, amik a gyász kísérésével vannak kifejezett kapcsolatban. A beszélgetős-naplókat ezért arra terveztük elsősorban, hogy azalatt lehessen őket használni, amikor utazni kell a gyerekkel, mert a napi rutinba jól illeszthető dolgok az igazán hasznosak az egyedülálló szülőnek.

Végtelen cselekvés

Hosszú a veszteség élményéből a kivezető út a gyerekek számára. Részünkről az a fontos, hogy a szülők számára kialakítsuk a segítségadás változatos módjait azért, hogy abból válogatni tudjanak a saját attitűdjüknek, időbeosztásuknak és kialakult családi szokásaiknak megfelelően. Ez azt az esélyt adja meg a szülőnek, hogy harmóniává simítsa az életet felforgató esemény érzelmi hatásait úgy, hogy változtat a gyermeknevelési technikáján. Olyan eszközöket választ mindehez, amik a szándékait kreatívan kiterjesztik – a zene közreműködésével.