Hogyan kell használni az egyedi zenehallgatási rendszert?
Kikerülni egy nehézségekkel induló élet hatása alól — zenei közreműködéssel
A 10 év alatti gyerekeknek szánt ‘zenei hangulatok térképe’ tervezésekor és a lejátszási listák kialakítása során, neurofiziológiai alapokkal dolgoztunk, mert ez szolgálta a legjobban a megoldás keresést. Világossá vált a gyerekek számára leginkább nyugalmat biztosító hangrend és stílus, amit ezután márcsak a legjobb zeneművekben kellett megkeresni, sorrendbe tenni és időzíteni, egy nehézségekkel induló élet hatásainak csökkentésére.
Az alapítványunk legnagyob értéke az a tudás, ami alapján a lejátszási listák különböző életszakaszokra, tudományos alapon elkészülnek és rugalmas-egyedi tartalommal egészíthetőek ki olyan gyerekeknél, akik rendkívüli gyászrauma jeleit mutatják a viselkedésükben. A zenei lejátszási listák 90%-a így készül: EEG-assztisztált tesztelések után, kurátorok közreműködésével. Vannak viszont olyan listák, amiket egy ritkább gyermekkori viselkedési-jelenség megtapasztalása után kezdtünk el fejleszteni és amiknek a munkálatai a végéhez közelednek, emiatt szeretnénk írni róluk részletesebben.
Amikor a gyermekkorban megtapasztaltható gyászreakciók tárházát megosztjuk az érintett családokkal annak érdekében, hogy ne érje őket váratlanul a gyerekeknél tapasztalható hangulat-ingadozás, agresszió vagy kötödési zavar, nem említünk egy magatartási jelenséget, mert ez a gyerekek jóval kisebb részét érinti. Előfordul, hogy az a gyerek, aki 10 éves kora előtt veszíti el valamelyik szülőjét, tipikus gyászreakciót ugyan nem mutat, de fizikai állapota folyamatosan romlik, érzékszervi/önkifejezési szinten blokkolódik egy-egy interakció (nem beszél, nem ízlel csak eszik, nem alszik, elutasítja az érintést, nem csinál meg egy napi rutint amit az elveszített szülővel csinált). Ilyen esetekben az eredetileg tervezett zenei lejátszási listák haszontalanok, mivel azok az általánosságban megtapasztaltható gyermekgyásszal összefüggő viselkedésre reagálnak, mint a sirás, a vígasz-kérés, a harag, a kutatás a szülő után, az agresszív magatartás vagy a szélsőséges indulatkitörések. Az eredeti listákban a zenék ezeknek adnak egészséges teret, illetve ezeket csillapítják le. Ám ha az érintett gyerek a gyászreakciók egyik aktív formáját sem éli át, akkor nincsen semmi, amivel ez a fajta zene kapcsolatba léphetne és a gyerek számára (kis túlzással) csak a zajforrások egyike lesz, amit rövid idő alatt megtanul majd kizárni.
Az elszigetelődésre tett gyermekkori kísérletek nem szoktak sikertelenek lenni és a családok megrémülnek attól, amit a gyermeken tapasztalnak, mert tehetetlennek érzik magukat.
A kvintkör
A kvintkör szerinti zenehallgatás ekkor felváltja a zenei hangulatok térképét. Sokszor beszélünk arról, hogy a tiszta forrásból származó rend/rendszer megtapasztalása az, ami végeredményben nyugalmat teremt, bármely válságosra forduló emberi érzelmi helyzetben. Írtunk arról, hogy a zenék egy bizonyos részében milyen belső rend tapasztalható a komponálás szigorúsága miatt, de nem beszéltünk még azokról a darabokról, amelyek olyan mértékű tudatos komponálás végeredményei, hogy ebben a konkrét helyzetben a gyerekek támaszai lesznek.
A kvintkör a zenében a hangnemek sorrendjét, valamint egymás közti kapcsolatát mutató ábra, ami végigjárja a zongora hangsorának minden hangját, majd visszatér az alaphangra. Chopin ezt a sorrendet alkalmazza a prelüdökben (rövid zenei darabok a főmű előtt) és Bach a Wohltemperiertes Klavier-ban. Chopin a hangnemeket arra használta, hogy egyik prelüdöt a másikkal összekösse, a 24 prelüdöt ezért 24 hangnemben írta meg. Bach a finoman eltérő zenei karakterek létezét teszi tisztán érzékelhetővé az avatott és a gyermeki fül számára egyaránt. A hangnemek a zene világán belül sem csak szisztematikus célokat szolgálnak, számunkra pedig különösen nem pusztán ennyi a dolguk.
Azoknál a gyerekeknél, akiknél a gyásznak a fizikai tünetei is jelentősek és aggasztóak, a kvintkör szerint komponált zenei gyűjtemények segítenek abban, hogy elfogadják a családtagjaik közelségét, beszédjét, érintését és viszonozzák is azt, vagyis visszatérjnek a gyermeki tevékenységekhez. A zenehallgatási rendszerünk ezen egyedi területe reményeink szerint 2020 telétől, képes lesz kezelni a kisgyermekkorban átélt melankólia és orvosi értelemben vett csüggedés állapotait, mentálhigiénés közreműködéssel.
A kvintkör szoros figyelembevételével Chopin-on és Bach-on túl, Beethoven és Hans W. Koch is komponált zenét. A hangok távolságának ilyen igényű betartása és a zenei nyelv szigora alakítja ki azt a körkörös hangzásvilágot, amit az érintett gyerekek időről-időre megtapasztalnak és amely tapasztalat az eddigi kutatások alapján nem engedi őket visszasüllyedni a korábbi érzelmi állapotba, szinten tartja a kedélyüket és a kapcsolatkeresés már megtanult formáira ösztönzi őket. A zenei ingerre adott agyi válaszfolyamat, lehetővé teszi és elősegíti az érzelmi helyzet tartós feloldását azzal, hogy egy ismétlődő hanginger (ami több érzéki élményt nyújt, mint a refrének általában) fizikai cselekvéssel párosítható szándékot ébresszen, egy 3 és egy 13 éves gyermekben is.
Chopin prelüd darabjaiban felfedezhető gondolkodásmód feltár zenei sajátosságokat, amiknek kedvező az agyi ingerválasza olyan esetekben, amikor az érzemkifejezést gátló tényezők mozdíthatatlannak tűnnek a gyerekeknél. Ebben az esetben is, mint minden alapítványi tevékenységünknél fontos, hogy a folyamatot a mentálgiénés szakellátási gyakorlatban jártas felnőtt kell hogy kísérje, a család támogató közreműködése pedig elengedhetetlen.