Milyen a hatékony problémakezelés a családon belül, a hétköznapokban?
A leglényegesebb mindenek előtt hogy a probléma és a feladat köztt van különsbég és ezt muszáj péár szóban öszefoglalani mert sokszor érezzük úgy mindeannyian, hogy a feladataink előttünk álló problémák, pedig ez nem így van: A probléma egy megoldásra váró helyzet, ami eléd kerül, de abban a pillanatban nem tudod a kezelését, megoldását. Fontos hogy ez nem azt jelenti, hogy nincs is megoldása. Ez az jelenti, hogy az adott pillanatban te nem ismered. Ez gondot okozhat számodra. Ha nem jó megoldást találsz vagy valamit elrontasz a megoldási folyamatban, az egy hiba a problémakezelés során.
Ezzel szemben a feladat egy elvégzendő tennivaló. Vannak hozzá megoldási ismeretek, már korábban találkozhattál vele, vagy valaki egyértelműen megmutatta, hogy hogyan kell elvégezni. Vagyis a problémához képest nem kell új megoldási módot keresni, csak egy ismertet alkalmazni. Attól kezdve, hogy egy problémára megtaláltad a megoldási módot, annak elvégzése már csak egy feladattá válik. Az a szituáció, aminek tudjuk a megoldási alternatíváit, de mondjuk érzelmileg nehéz elkötelezdőni mellette vagy elvégezni a feladatot egy nehéz helyzetnek tekinthető.
A haékony probémakezelés úgy indul, hogy megállípatod a helyzetről hogy az valóban egy probléma és nem feladat. Ezutáán pedig időt hagysz önmagadnak (ha rád vár a megoldás és nem valamelyik más felnőtt családtagod helyett szeretnél megoldani valamit) arra, hogy rájöjj a megoldásra, hogy a problémából feladat legyen. Az idő nagyon fontos, amit azzal töltesz hogy megpróbálod jobban átlátni a helyzetet, felméred hogy kire vár a megoldás (nem biztos hogy minig rád) éshogy milyen erőforrások kellenek ahhoz hogy meg is oldódjon? Csak időráfordításra van vajon szükség, vagy fizikai erőre, pénzre, kapsolatterenetésre stb?
Az idő ha jól használdo és nem elmenekülsz a helyzet elől hanem hatékonyan keresed a megoldást, akkor segít a tisténlátásban, segít ráébredni hogy mennyi helyről tudsz megoldási javaslatokat gyűjteni és kipróbálni. Meg fogsz lepődni azon, milyen felszabadító érzés a kétségbeesett “problémázás” helyett, úgy nézni a helyzetre, hogy sképs vagy koncentráltan elintézni a problémát, amit azóta feladattá formáltál.
Hogyan válik a problémakezelésed komplexé?
A problémakezelés komplexitása azon nmúlik, hogy tudsz-e úgy tekinteni a helyzetre, mitha nem egy közei égető fotnosságú dolog lenne, hanem egy átgondolható terv. Így kell komplexxé tenned a cselekdeteidet, amivel a problémára megoldást találsz. A komplex problémakezelésed során az alábbiakat kell tudastosan csinálnod:
- Gondold végig, van-e olyan a környezetedben, akinek lehet erre megoldása? (Esetleg az Orpheus-program ilyen hely lehet?)
- Gyűjts információt arról, hogy mások hogyan oldották meg a hasonló helyzetet! Figyelj arra, hogy hiteles legyen a forrás!
- Ilyen helyzettel te magad még nem találkoztál, de hasonlóval? Akkor hogyan kezelted? A hasonló helyzetek felidézése hozzásegíthet a megoldáshoz.
- Érzelmileg nehéz kezelned azt a bizonytalanságot, amivel az jár, hogy még nincs megoldásod? Keress partnert, aki támogat a problémakezelésben! Könnyebb úgy megküzdeni a helyzetekkel, ha beszélsz róla. Elég megosztani is a helyzettel járó kihívást egy másik felnőttel, mert sokszor vezet a megoldáshoz egy hangosan elhangzó gondolat és az arra adott legegyszerűbb válasz.
- Fontos hogy jól válaszd meg azt, akivel nehézségeket osztasz meg és próbálj meg fogyelni arra hogy a kapsolatotokban fennmaradjon a kölcsönösség. Ne csak a problémákkal keresd őt, figyelj a viszonzásra.
- Ha a gyermeked elég nagy hozzá (7 éves kortól már lehetséges), avasd be őt a problémamegoldás egyes részleteibe, amit ért ő is. Tanítsd neki az ilyen jellegű helyzetek kezelését. Figyelj rá, hogy érthetően beszélj neki erről. (Nem minden problémamegoldási helyzet alkalmas erre). Őt már akkor vond be amikor a probléma a megoldási fázisban jár.