Lerövidített utak
Talán eszedbe jutott neked is, ami sok gyázolók egy részének eszébe jut: “Én leszek a kivétel! Az az ember akit kvésbé érint, akit nem visel meg, akit nem betegít meg, aki rögtön a szép emlékeket tudja elővenni és azokba kapaszkodni, jól meglenni ebben az új életben.”
Talán voltak napok, amikor így is érezted magad és büszke voltál, főként arra hogy talpon vagy, hogy irányítod az életedet, hogy őnélküle is képes vagy felkelni, munkába menni és hazatérni – aztán előről kezdeni.
A gyász ahogyan a korábbi fejezetekben is olvashattad, nem érint mindenkit egyformán, de nem a szerencsén múlik mindez, sokkal inkább azon, mennyi tudatosság és öszinteség vegyül a gyászodba. Abban hinni, pusztán azért mert talán ez valakinek valaha sikerült, hogy a te gyászod gyorsabb és könnyebb lesz mint másokéi, mint azok amikről a könyvek szólnak – nem érdemes. Nem azért nem érdemes mert nem jó ha hiszen magadban, hanem ezét mert ez nem cél, sokkal inkább egy utasítás önmagad felé.
Lerövidíteni a gász egyéni érzelmi élményekkel járó útját nem lehetséges. Általában amikor rövidebb megoldásokra törekszünk érzelmi kérdésekben, akkor egy hosszabb és fájdlmasabb végkifejlethez járulunk hozzá – ez alól a veszteség-feldolgozás sem kivétel.
Biztosan halottad már a fenti mondatban szereplő veszetség – feldolgozás illetve a gyászmunka kifejezéseket. Ezek a szólakotások nagyon precízek a magyar nyelvben, és sokat segítenek nekem abban hogy ezt a leckét emlékezetessé és talán tanulságossá tehessem neked.
A veszteséget fel kell dolgozni, sugallja a szó. Olyan esemény tehát, amire időt kell szánni és a halálesetet mint eseményt, ez alatt az idő alatt fel kell dolgozni, sokféle szinten és értelemben. A feldolgozás ténye jelenti a végkifejletet, egy lehetőséget az életed minőségi folytatásásra, a társad nélkül. A feldolgozás pedig egy folyamatot jelző kifejezés (gondolj csak bele mikor használjuk ezt a szót a magyar nyelvben: élelmiszer feldolgozás, amikor a nyersanyagokat vagy félkész termékeket végfelhasználói termékké változtat a folyamat). Veled is nagyon hasonló dolgo történik, belekerülsz egy ismeretlen helyzetbe, amiből vissza kell térned az életed eredményes menetébe egy folyamat részeként, melyben a kiidnuzló állapot körülményeit változtatod át, élhetőbb körülményekké. Érted már ugye? Egy folyamat az, amiben a készségeid kifejlődnek, és amiben az érzéseid átváltoznak a legmélyebb bánatból az egyensúlyteremtésig.
A gyászmujnka hasonló kifejelezés, a szekemberek meghatározása szerint: “A gyászmunka lényege és alapvető célja, hogy el tudjuk fogadni a másik halálát.” A munka szóra koncentrálva, máris elfelejtődik a címadó két szó ugye? Merthát a munka viszonylag ritkán sikerül az elvárt minőségben egy lerövidített úton.