Közös idő egy részének felhasználása kifejezetten gyászfeldolgozásra

Amikor a gyermekeddel vagy, látszólga bármit csinálhattok, de lehetsz a közös idő eltöltésére tudatos is. Néha csak egymást követik a dolgok, örülünk annak hogy együtt vagyunk, hogy megtanítjuk egymást valami újra, hogy hasznos feladatot csinálunk vagy épp a semmittevésünk hasznos. Néha egy közös hobbi vagy szenvedély tölti ki azt az idő amikor mindketten valóban ráérünk és mindketten úgy gondolunk erre hogy szabadidő.

Amikor a gyászév még tart, ezt az idő használhatod tudatosan is. Ez nem javaslat mert nem mindig máködőképes, de a próbálkozás hasznos lehet, különösen akkor, ha nagyon nehezen kezd el a gyermeked az érzéseiről beszélni vagy úgy érzed hogy szükésge van bíztatásra abban, hogy többször nyíljon meg vagy közelebb érezzen téged magához.

Amikor kifejezetten a gyász feldolgozása áll a közösen eltöltött isőtök középpontjában, akkor érdemes ezt az időt az otthonotokon kívülre helyezni. A természeti könyezet mindig nagyon jó alapja és közege annak, hogy olyan golgokrül beszéljünk, ami máskor nehéz. Fontos hogy a folyamat amit családi gyászfeldolgozásnak hívunk, nem kell hogy mindig azzal teljen hogy az elhunytról esik szó, a veszteségünkről vagy arról, hogy hogyan érezzük magunkat.

Az Orpheus program felhasználói közt sok olyan apa és gyermek páros lett az évek során akik találtak egy olyan közös időtöltést a gyászuk alatt, amit minig csak együtt csináltak, soha senki mással: volt aki horgászni vitte a gyermekét, vagy kirándulni, voltak akik táblajátékokat tanultak vagy kifejlesztettek magukban egy új képességet mint az evezés, a térképolvasás, a növénygondozás, a zenehallgatás stb.

A gyászunk feldolgozása a gyász utáni évben, kevésbé helyhez, sokkal inkább személyhez és időhöz kötött. Tudnod kell, mik azok a nyugalmas, nem túl sok impulzussal telített élethelyzetek, amik hetente de legfeljebb kéthetente ismételhetőek, amiben együtt tudtok lenni és amiben felmerülhet az, hogy érzitek magatokat, de a szenvedéllyel és lelkesen végzett közös tevékenység annál fontosabb.

Vannak gyerekek és férfiak, akik sokat és sokszor, mi több, változatosan beszélnek arról, amit velük és a családjukkal történt, míg másoknak ehhez érzelmi biztonság és konkrlt hely kell. Te olyan szülő legyél, aki ennek alkalmat teremt a gyermeke életében. Beszélj neki arról, hogy az a program ahová most tartotok csak kettesben telik majd és lehetőség számára, hogy meséljen bármiről, ami neki fontos. ha egy gyermeknek nyílt kérdést teszel fel és nem határozod meg a témát, kiderülhet, hogy mi érdekli igazán, mi az, ami valóban elfoglalja a gondolatait – mert nem biztos hogy ez az édesanyja. Egy iígy feltett kérdés neked is segít feltérképezni hogy hol tart a vesztesége észlelésében és feldolgozásában, hogy hiányolja-e az édesanyját, hogy változtak-e a problémái vagy a nehézségei a haláleset óta.

A nehéz érzelmek feldolgozása folyamatos és sokféle, de ha van egy rendszeres közös időtök pihenésre és kikapcsolódásra, akkor a gyermeked megérzi annak a lehetőségét, hogy szabadon beszéljen veled bármiről, ami számára új, érthetetlen vagy fájdalmas.