Mi a rendszeres zenehallgatás érzelmi háttere?
Azért is jó gyerekekkel dolgozni, mert számukra nagyon sok ELSŐ élményt lehet adni. Ha a nagy ELSŐket végig is gondoljuk és előre eltervezzük az élmény átadásának formáját és körülményeit, akkor olyan élethelyzeteket alakíthatunk ki számukra, amiben egyrészt meglepetések várják őket, másrészt katartikus élménysorozatok, amik érzelmi szempontból nagyon hosszú távon fejtik ki kedvező hatásukat.
Ez a bizonyos hatás, egyrészt agyi folyamatok következménye, amelyek a neuronok kapcsolódásához és gazdag élményekhez kötődnek, másrészt az ebből következő érzelmi érés részei. Az érzelmileg érett gyerekek időben megtanulják elmondani, hogyan érzik magukat egy-egy élethelyzetben és létrejön a belső késztetésük arra, hogy változatosan beszéljenek a környezetüknek a tapasztalataikról. A késztetésük alapja nem az, hogy a kifejezésmódjuk “felnőttes” legyen, hanem az a vágy, hogy őket a környezetük a lehető legpontosabban értse meg, és ennek megfelelően tekintsen az érzelmi elvárásaikra.
Az érzelemkifejezés módja, a személyes érzések pontosságának elmesélhetősége, nagy kihívás mindannyiunknak, minden életszakaszban. A gyerekek, akikkel az alapítványunk foglalkozik, hirtelen kerülnek olyan élethelyzetbe, amelyben az egyik szülő többé nem elérhető számukra. A neki szánt minden mondanivaló a gyerekekben rekedhet, mert nem gondolják azt, hogy bárki más a megfelelő feleletet/gesztust adná arra, amit mondanának. A folyamat tudattalan és tudatos is lehet. A gyerekek számára egy különálló tanulási folyamat, amíg kialakul a bizalom, a kötődés és a napi rutin azzal kapcsolatban, hogy a bennük zajló bármilyen érzelmi folyamat elmesélhető másnak is, az elhunyt szülőn kívül.
Visszatérve az érzelemkifejezés változatosságára, a beszédközpontú gyermeknevelési technika a Kicsiktől is elbeszélt élethelyzeteket vár el, csakhogy a veszteség-trauma lefolyása alatt a beszéd (mint gyakorlat, nem mint készség) nagyon sokszor teljesen visszaszorul a gyerekek érzelemkifejezésében. Kásőbb vagy átveszik a helyét a gesztusok, vagy semmi sem veszi át a helyét, és a kommunikációs helyzetek a minimumra csökkennek. Az érzelemkifejezés rutinja megszünhet! A szokások, amik arra épültek fel, hogy megosztja a gyermek a környezetével a vele történtekeket, eltűnnek vagy minimális tényközlésekre szűkülnek. A megfigyelések, amiket gyerekeken végzünk és a környezetüktől hallunk, arra engedtek következtetni, hogy a zenének újabb és újabb szerepeket kell szánnunk a korai szülői vesztesében érintett vagy egyéb traumatikus élethelyzettel szembesülő gyerekek életében.
A zenének gazdagítania kell a trauma feldolgozásának ideje alatt a gyerekek belső világát. Ebben kell feladatot vállania. A belső világ a gyermekkorúknál, a kifejezőkészség változatosságával gazdagodik napról napra. A gazdag kifejezőkészség azt jelenti, hogy főleg beszéddel és gesztusokkal, a gyerekek a környezetük számára, képesek időről időre arról beszélni, hogy érzik magukat, milyen élmények érik őket, mit figyeltek meg és ezekről a dolgokról mi a véleményük. A témák sokfélesége is fontos, de a kifejezésmód változatossága a döntő. A növekvő szókészlet, a vizuális és nyelvi határok közötti falak tudattalan lebontásának alkalmai (képes beszéd) fontos mértékek ebben. Ezek azt mutatják, hogy a gyerekek elméje nyitva van, nem rejt el semmit.
A zenehallgatás agyi hatásmechanizmusában, a neuronok közötti kapcsolat erősödik azzal, hogy egyre több kapcsolódási pont jön létre az ideghálózatban. A ingerek, amik információkként jönnek mennek ebben a hálózatban, egyre többféle útat találva érik el a célzott eredményt, ami egy kimondott szóban, egy telirajzolt füzetlapon, egy összetett érzelemnyilvánításban realizálódik. A többféle út, amin az inger végigfuthat nem más, mint a katarzisélmény. Katarzisnak hívja a szakirodalom az olyan élményeket, amelyek az embert életének teljes/részleges megváltoztatására vagy erőteljes megerősítésére sarkallják.
A gyerekek számára minden olyan, először meghallgatott zeneszám, amely az életkoruknak, az élethelyzetüknek és a trauma-reakcióiknak megfelelően kerül kiválasztásra, képes katarzisélményt okozni! Másodszor meghallgatva már csak erősíti az ingerületátviteli folyamatokat, de az első hallgatás különleges meglepetéseket okoz. Sokszor előfordul a szülők elmondása alapján, hogy a zenehallgatás után vagy közben is akár (megszakítva a folyamatot), a gyerekek váratlanul kezdenek elmesélni eseményeket, amik napokkal korábban estek meg velük. Részletes információkat adnak át, kérdéseket tesznek fel, árnyaltan és realisztikusan beszének arról, hogyan érinti őket ez vagy az az élmény, amit megtapasztaltak.
Fontos nekünk, hogy az érintett családok értsék, hogy az emberi agy zenei ingerre adott válaszai tökéletesek és mára nagyon széles körben ismert a hatásuk is. A zene jellege fontos, és az első élmény is fontos, de a lényeg a hatás azonnaliságán van és a tartós alkalmazás (rendszeres zenehallgatás) azon típusán, amit az alapítványunk valósít meg az érintett gyerekek életében.