Ön-diagnózist követő zenehallgatás
Az öndiagnózisról korábban már olvashattál, ez az a helyzet, amikor mi magunk adunk nevet a pszichés vagí testi tüneteinknek, amikor az internetes forrásokra támaszkodva próbáljuk meg behatárolni érzelmi vagy testi állapotunkat, betegségünket vagy épp gyógyultságunkat. Minden szakember óvva inti a nem szakember státszuban lévő, ám jelentős életválsággal küzdőket. Ilyen jelentős életválság a gyász is. Az öndiagnózis mindig veszélyes, függetlenül attól, hogy sokszor ítéljük meg úgy, hogy el tudjuk dönteni hogy mely forrásokból érdemes tájékozódnunk.
Nagyon fontos tény, hogy a pszichoterapeuták által ismert, felismert és diagnosztizált viselkedés minták és egyéb körülmények, melyek végül kialakítanak egy valósi és megalapozott diganózist – rengeteg képzés és tapasztalati eredményei, melyek nem állhatnak a te rendelkezésedre. A gyász egy hullámzó, a fizikai egészségre is veszélyes lelki folyamat, melynek irányított és szakszerű kísérére fontos.
Amikor a zenehallgatás szóbe kerül, nem ezt a fajta szakszerű és irányított segítséget zárja ki, hanem együttmáködik vele. Ez nem azt jelenti hogy terápiás részvétel nélkül ne hallgathatnád az általunk válogatott zenét, de a gyászod alatt érdemes akár alkalomszerűen, akár rendszeres konzultálnod gyászterápiban jártas szakemberrel önmagad és a gyermeked érdekében is.
Szeretnénk azonban kapaszkodókat adni neked arra az időszakra a zene eszköztárával, amikor a fentiek ellenére úgy gondolod, tudod mi a problémád, mindent tudsz a problémádról, könyveket vásárolsz a nehézslged kapcsán és a gyermeked tüneteit is ílyen módon kezeled. Ha ezen az úton jársz, tudnod kell hogy a zenehallgatásod egy része hatástalan. A zenehallgatási rendszer ugyanis olyan módon került kialalkításra, ahogyan az Orpheus program tudástárja is: lépésről lépésre halad egy bizoynos irányba, az egyensúlyteremtés felé – mindig az egyensúlyteremtés felé.
Akkor tehát, ha nem kapsz te és a gyermeked a veszteségetek óta szakszerű segítséget személyesen egy szakembertől, és a személyességen óriási a hangsúly, akkor a zenehallgatási rendszerrel egy idő után, előrébb jársz majd, mint a pszichés folyamataidban. A zenehallgatási rendszer feltételezi azt, hogy a terapeutával való kapcsolat, a közreműködésével létrejövő felismeréseid megtörténnek és nem vagy egyedül ezekkel. A zenei rendszer, az összeállított zenei gyűjtemények a tudástárnak olyan részében kerültek elhelyezére, amit ha olvasol, már egy konkrét helyen jársz a gyszfeldolgozás folyamatában is. Akkor tehát, ha egyedül vagy a veszteségfeldolgozásban, és az internetre hagyatkozva próbálod meg azonosítani a hétköznapokban történő lelki folyamataidat, a zene részében cserben kell hogy hagyjon.
A zenehallgatás és a szakszerű segítség kéz a kézben halad.
Van egy mondás a terápiás szakemberek körében, ami természetesen nem igaz mindenkire, így talán rád sem, de talán tanulságosnak tartod így is: A veszteséget átélő emberek többségének gyásza, hátrébb tart, mintsem azt maga az alany gondolná. Nem azért vagy így, mert bármit rosszul csinálna az, aki a veszteségét dolgozza fel, de (túl)élni segít a napokat annak a ténye is, hogy haladni és fejlődni szeretnénk a gyászban, jobban/gyorsabban mint képesek lennénk.
Gondold végig mindezt, bízz a zenében, bízz azokban akik sok-sok gyászolót kísértek végig az egyensúlyteremtésig és ne hagyatkozz pusztán azokra a meggyőződésekre, amit az interneten olvasol. Még ha olyan tartalmat is találsz, ami szakszerű, sose felejtsd el, milyen felbecsülhetetlen a fontossága annak a kapcsolatnak, ami a gyászterapeuta/szakpszichológus és közted kialakul.