Rémálmok, lidérces álmok
A gyermekkori traumát követő álomképződés jelentőssége azért nagy, mert a nyugodt alvás az egyik legfontosabb egészségmegőrző szokás. A gyerekeknél a nehéz érzelmi helyzeteknek sok olyan következménye van, ami a viselkedésükben válik nyilvánvalóvá, de mindez többnyire kihatással van az alvásmagatartásukra is. Cikkünk arról szól, miként szerezhető vissza az éjszakai harmónia kisgyermekkorban — a zene segítségvel.
Amikor a korai szülői haláleseti veszteséggel kezdtünk foglalkozni, és a túlélő szülőt a gyerekek hétköznapjairól faggattuk, sokan számoltak be alapvető viselkedésváltozásról. Azoknál a gyerekeknél, akik a programba kerültek, elkezdtük vizsgálni az alvással töltött időt is, nemcsak a nappalokat. Arra kértük a szülőket, hogy vezessenek naplót arról, ha a gyerek felriad, álmokról mesél vagy felbomlik az alvásritmusa, de arról is ha feltűnően tiltakozik az alvás ellen vagy fél egyedül maradni a sötétben. Folyamatos volt az egyéb adatgyűjtési módszerek alkalmazása is, de cikkünkben a szülői figyelmet szeretnénk kiemelni.
Amíg a 6 év alatti korosztály alvási folyamatainak a fejlődése nem zárul le, előfordulhatnak lidérces álmok, amiket nem érdemes semmilyen okra visszavezetni, ám ezek fizikai és mentális következményei attól még megviselik a gyerekeket. Számításba véve a fejlődő idegrendszer adottságait, arra voltunk kíváncsiak, lehet-e szerepe a zenének abban, hogy a lidérces álmok visszaszoruljanak az érintett gyerekek körében? Segíti-e a zene megérteni a gyerekeknek az álmaik valósághoz való viszonyát 4 éves koruk körül?
Az alvás szerepe összetett, de még nem minden részletében tisztázott jelenség. Biztos, hogy a pihenésen kívül számos funkciója van: az agy regenerációja, a hangulat szabályozása, a stresszel való megküzdés, az emléknyomok rögzítése és feldolgozása, az idegrendszer érése.
A lidérc és a tehetetlenség
Az alvás egy jól meghatározható fázisában jelentkezik a lidérces álom. Az ilyenkor tapasztalható hallucinációk váltják ki a hirtelen ébredést. A gyerekek ekkor kiabálva hívják a szülőt, beszámolnak az álomélményről és arról, hogy félnek valamitől — igénylik a vigasztalást. Fontos belegondolni szülőként abba, hogy vajon mekkora különbség lehet az átélt és a később elmesélt álomélmény között? A magatartástudomány ezt élményszakadéknak hívja és fontos a szerepe a munkánkban, hiszen a zene is utólagosan generál érzéseket gyermekkorban, de a köztes időszak felmérhetetlenül fontos érzelmileg.
A gyerekek mentális egészségével foglalkozó szakemberek azt mondják, a lidérces álommal akkor kell foglalkoznia a szülőnek, ha 1 hónapon belül több mint 4 alkalommal történik meg a fenti élmény. Fontos ezzel kapcsolatban, hogy a gyerekek kontrollálatlanul fogadják be a külvilág ingereit, sokszor veszik át mások érzéseit, de megküzdési stratégiáik az átvett érzések kezelésére nincsenek. A lidérces álmok nem csak az életük menetét átformáló traumákhoz kötődhetnek, a környezetükben létrejövő válsághelyzetek éppúgy előidézik.
Szituációra fejlesztett zenei lejátszási listák
Az alapítványunk által fejlesztett zenei lejátszási listák attól professzionálisak, hogy EEG-készülékekkel teszteljük a hangok gyerekekre tett hatását, az adatokat szisztematikusan gyűjtjük és dolgozzuk fel, majd képzett terapeutákkal együtt alakítjuk ki a sorrendet az általunk fejlesztett zenei hangulatok térképén.
A lideréces álmokkal a saját célcsoportunk miatt kezdtünk foglalkozni, de a 3–6 éves korúak körében a rossz álmok gyakoriak és kezelhetőek, így az erre az életszakaszra tervezett lejátszási listákat elérhetővé tettük a teljes családban élő gyerekeknek is. Az a cél, hogy a lidérces álmokra a szülők értő módon figyeljenek és keressék az esetleges kiváltó okokat, de a legtöbb esetben klinikai diagnózisra nem kell hogy sor kerüljön, mert a kisgyerekek alvásmintázata végig nagy változatosságot mutat a fejlődésük során.
A zene — ahogyan mi kínáljuk: professzionális, szituációra fejlesztett lejátszási listák formájában — lehetőség arra, hogy a szülő a gyermekével közös szokást alakítson ki (közös zenehallgatás), és ennek a szokásnak a gyakorlása érzelmeket mozgósítson, amelyeket szavakba kell önteni. Azonban a zene fontossága csak akkor érvényes, ha a szülő biztos abban, hogy érti a gyermek a különbséget álom, képzelet és a külső valóság között. Az alapítvány által tervezett foglalkoztató füzet erre vonatkozó irányított kérdéseket tartalmaz és hozzá kapcsolt gesztusokat is, majd rátér egy olyan elmejátékra, amit a szülő irányít, a zene pedig kísér. A folyamat eszközigénye egyetlen internet eléréssel rendelkező okostelefon, a foglalkoztató füzetek 4 nyelven érhetőek el.
A lidérces álmokkal küzdő gyerekek részére fejlesztett zenei listák nappali használatra készültek, nem a felriadás vagy az altatás idejére.
Bármit
Bármit is teszünk a gyerekekért, elsőként végiggondoljuk mit fog jelenteni ez a szülő számára, plusz feladatokban, az érzelmek mozgósítása terén, figyelem megosztási rutinban, a szülői készségek elmélyülésében, a szülő önmagára fordítható idejének hosszában.
A társuk elvesztésben érintett szülőkkel szemben az a legfontosabb feladatunk, hogy megszüntessük a tehetetlenség érzését, amikor a gyerekeiket küszködni látják akármely élethelyzetben. Tudással támogatjuk őket. A zene értelmezése játékos foglalkoztató-füzetekkel kísérve nagyon nagy segítség minden eddigi visszajelzés alapján, mert a gyerekek olyan helyzetben szereznek élményt a szülővel, amelyben egy-egy kevésbé ismert zene van a közös figyelem középpontjában. Valójában az egész élethelyzet nagyon kézenfekvő és egyszerű lehet, a megfelelő szabályok betartásával — amiket az alapítvány kidolgozott. Mindez rászoktatja a gyerekeket arra, hogy gyakran, változatosan és árnyaltan beszéljenek az álomélményeikről — egyáltálán minden élményükről.