A fájdalomtól való szabadulás alapja
Ez a fejezet azért íródik hogy több oldalról lásd, mit jelent terápiás segítséget kérni és kapni, és ez miként járul hozzá a közérzetedhez, a gyászoddal való szembenézéshez, a jövőd alakításhoz és semmiképp nem utolsó sorban, a gyermekeddel való kapcsolatodhoz.
Mindezen tények ismerete előtt azonban van valami nagyon alapvető dolog, amit szinte mindig elfelejtünk, éppen azért, mert vagy ritkán van benne részünk, vagy még soha nem volt igazán. Ez a dolog a nyíllt beszéd és a mondanivaló címzése valakinek, aki meghallgat és visszajelzést ad.
Amikor a fájdalomtól való szabadulásról esik szó, akkor a beszéd, az események elmesélésének lehetősége főszerephez jut. Gondolj csak bele milyen felszabadító érzés egy másik felnőtt emberne,k aki valóban figyel és nem ítélkezik, elmondani ami történt veled, ahogyan megtörtént, és ahogyan megélted, valamit ahogyan érzed magad azóta.
Az hogy beszélhess őszintén arról amin átmentél, szükség van hallgatóságra, de olyanra, aki a megfelelő figyelemmel képes befogadni a mondanivalódat. A fájdalomtól való szabadulás egyik módja a beszéd: pontosabban annak az élménye, hogy nem kell sem elhallgatnod, sem pedig szégyellned az érzéseidet. A fájdalomtól vaó szabadulás alapja azért is az, hogy valaki meghallgasson, mert ez azt jelenti, hogy képes vagy beszélni a veszteségedről, a férfi életed alakulásától, az apaságodról. Meg tudod fogalmazni mi benned van és kérdéseket is fel tudsz tenni.
A beszéd mérföldkövekhez juttathat el, megváltoztathatják a kimondott szavaid az önképedet, rádöbbenthetnek arra, mit kell másként látnod, hogyan érdemes a gyermeked élményeire gondolnod vagy azokra reflektálnod. Biztosan emlékszel olyanra amikor azt mondod: “…most hogy kimondtam gondolok csak bele igazán….”
Bárki hallgat meg, vagy egy szakember teszi?
Amikor beszélsz arról, ami veled történt, azt megteheted úgy, hogy bizalmasnak mondod el, annak aki közel áll hozzád. Kezdetnek ez jó, de törődnöd kell azzal kit teszel bizalmasoddá. Nem járul hozzá a fájdalomtül való szsbadulás kezdeti lépéseihez az, ha olyan beszélgetőpartnert választasz akinek csak szűrten adhatod áta tényeket, mert nem bízol benne maradéktalanul, vagy félsz hogy ítélkezni fog feletetted, gyászolóként, tárként, apaként.
Annak van értelme hogy olyant válassz, akinek bármit elmondhatsz és aki diszkrét tud lenni abban, amit tőled halott. Olyat válassz, aki ha át is élt gyászt, feldolgozta már és nem jelentenek a te érzéseid számára újabb terheket. Olyat válassz, aki elég stabil ahhoz, hogy a mondandód ne zökkentse ki a saját életéből. Ne felejtsd el hogy senkivel nem tehetd meg azt, határok nélkül, hogy a vallomásaidat megosztod vele. Egy olyan szintű emberi kapcsolat ami alkalmas arra, hogy ilyen helyzetekben is támogatást nyújtson, azt is igényli, hogy kölcsönösség legyen benne. Figyelj arra, hogy akit a bizalmadba fogadsz és megosztod vele ami benned van, annak a te figyelmedre is szükésge lehet, figyelj erre az egyensúlyra.
Épp ezek a dolgok vezetnek oda, hogy egy napon ha úgy ítéled meg hogy szükséges, olyasvalakihez fordulj, aki képzett hallgatóság és szakszerű visszajelzéseket képes adni neked. A veszteség kapcsán ez az éményeid/érzéseid/állapotod függvényében lehet mentálhigiénés szakember, családterapeuta, pszichoterapeuta és pszichiáter, esetleg életvezetési szakember vagy coach.
A fent emílett szakmák hiteles és képzett képviselői a megfelelő keretek között, módszeres visszajelzéseket adnak neked az elhangzottakra és elérik, hogy elindulj egy olyan úton amit gyászeldolgozásnak hívunk. Megküzdési startégiákat javasolnak és arra ösztönöznek hogy együttmáködő módon áll a terápiás tervhez, mert ez szolgálja a közérzeted változását.
A szakképzett segítségben érdemes kitartóan hinned. A mentálhigiénés szakellátásban olyan emberek dolgoznak akik maguk is meséltek sokmindent, de közben megtanulták az elme és a psziché valamint a test működésének azon folyamatait, amik nagy veszteslgek idején az emberek többségénél azonos módon reagálnak. Akihez fordulsz, annak a praxisában nem te leszel az első, aki gyásszal küzd. Gyakorlott ember kísér majd, elfogulatlan, szakszerű és ítélkezés-mentes visszajelzéseket ad majd neked. Fel tudja mérni hogy hol tartasz a gyászodban és az életedben és mi az az érzelmi-megküzdési kihívás, amit úgy érdemes kitűzni eléd, hogy jó eséllyel megbirkózz vele.
A mentálhigiénés szakemberek és terapeuták azt tanulják meg és abban szereznek gyakorlatot, hogy milyen típusú visszajelzésekre állsz készen. Nem megkímélnek, hanem az utadon tartanak. Nem hátráltatnak vagy türelmetlenek veled ha megtorpan a változás, ők képesek felmérni hogy mennyi időre van szükésged ahhoz, hogy változni kezd, hogy megküzdési módot válassz és lendületet kapjon az életed.